Utazás a magyar irodalomban

Életreolvasó

Életreolvasó

Szoó Virág - Magyar irodalmi születésnaptár

2018. április 10. - Szoó Virág
 897szoovirag.jpg
Szoó Virág
Zárszó a Magyar irodalmi születésnaptárhoz
 
 
Ma köszönném Kosztolányinak,
            s a költőknek mind,
hogy érezni bátorítanak,
            magányuk kacsint
a vers mögül, s terv szerint talán
            az álmuk kísért,
és szófáklyák szórta fénytalány
            ad úthoz vezért.
 
Ma úgy szólnék Kosztolányihoz,
            s a költőkhöz mind,
mint kávéház szegletén doboz-
            ba hullt pár forint
mit átnyújt a kolduló maga,
            míg élelmet kér,
hisz éhséget csillapítana
            a verssor-kenyér.
 
Ma azt kérném Kosztolányitól,
            s a költőktől mind,
hogy világot tárjanak ki jól
            a szívük szerint,
s nyílt szembe nézve mondjanak
            igaz, s szép valót,
vagy látván a mocskot, fújjanak
            inkább riadót.
 
Ma engedném Kosztolányinak,
            s a költőknek mind,
hogy eszméletre pofozzanak
            fel újból, s megint.
Ma elmennék bárhová velük
            feledve napot,
csak haldokló életénekük
            hallgathassam ott.

Poós Zoltán - Magyar irodalmi születésnaptár

892pooszoltan.jpg 
Szoó Virág
Vándortábor 1984
 
a tábor egyik szálláshelyén
emeletes vaságyakon repültek az úttörők –
nem, nem álomba, hanem majdnem plafonig.
Fent feküdt a „repülő”, s alatta
a „röptető” rugdosta a rugalmas,
kerítésrácshoz hasonlatos derékaljat.
Trambulin volt ez, bár senki sem tudta.           
Hopp.
 
Majd valaki kihajolt helyét átadni készen
az ágy szélére, s a „röptető”, észre nem
véve őt, nagyot rúgott a rácson.
Szerencsés repülés volt, sem a fej nem sérült
sem a csontok nem törtek. De fájt.
Kopp.
 
A képen olvasható szöveg forrása: http://www.barkaonline.hu/blog/1706-poos-zoltan-versei

Justus Pál - Magyar irodalmi születésnaptár

890justuspal.jpg 
Szoó Virág
Mert van tovább
(kiegészítés Justus Pál végrendeletéhez)
 
Nem neked, s nem nekem, csak valakinek,
ki látta, vergődtünk, s nem kérdi: „minek?”
majd lesz,  aki elfelejt, s aki keres,
s ki eléri, hogy majd akkor is lehess.
mikor a reménytelen föld már elnyel.
Marad utánunk a szívében egy jel,
versszerűen-rímesen mások helyett
csöndes szóval üzeni csak: szeret.
 
A képen olvasható szöveg forrása: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Justus_P%C3%A1l-1905/V%C3%A9grendelet/de/50380-Testament
 

Osvát Ernő - Magyar irodalmi születésnaptár

888osvaterno.jpg 
Mert már volt. Talán szerencsés is vagyok, és kevesebb szenvedés jutott eddig nekem, mint sokaknak. De azt is tudom, hogy néhány irigyelten keveset szenvedő ember mégis képes kevesellni az élete örömeit…
 
A képen olvasható szöveg forrása: http://www.citatum.hu/konyv/Az_el%E9gedetlens%E9g_k%F6nyv%E9b%F5l/2
süti beállítások módosítása