Mert az apák rejtőzésében gyermekeik látják a nyitottságot: Akár a búzavirág-sziget közepén a sárga tengernek,örökségem, a kék szemed merengő fényevilágít, s hervadást megelőző nedvek cseppennek,melyektől megtorpan tán a szemlélet sötétsége:„Fel a fejjel!” – mondod az induló vonatnak a peron…

Mert a sietség félelmet szül: Minden feladatot nekem adnak. Én megpróbálom a lehetetlent.„Annyi a dolgom csupán, hogy mindent megoldjak” –  mondogatom magamnak.És sietek. Mert az időm nem arányos a rám szabottakkal, s én szeretnék…Aztán már nem szeretnék, csak csinálom, mint egy gép, mert félek,hogy…