Az olvasás tükör. Beletekintve rájövünk, hogy mindenünk, akár pocsék, akár normális, egyaránt fantasztikus:

Sötét vagyok, fantasztikusan sötét. Hiába olvasom magam halálra, ez napról napra csak rosszabb lesz. A legfantasztikusabb az, hogy észre sem vettem, mikor lettem ilyen sötét. Mert tavaly még egész okos voltam, arra még emlékszem. Nem is olvastam akkor, csak ha véletlenül a fejemre esett egy könyv a polcról. De most muszáj folyton olvasnom, merthogy ilyen fantasztikusan sötét lettem.

A képen olvasható szöveg forrása: http://www.lelkititkaink.hu/janikovszky_kamasz.html