Utazás a magyar irodalomban

Életreolvasó

Életreolvasó

Kolumbán Jenő - Magyar irodalmi születésnaptár

2017. augusztus 16. - Szoó Virág
283bkolumbanjeno.jpgMindig írni – ösztönös volt,
mióta betűkkel élek,
volt pár húrom, versre hangolt,
s így lelkem is zenévé lett.
Foghatatlan, érthetetlen
testet látó kandi szemnek.
Jelmezeim levedlettem,
csak ezt nézve szörnyülködnek:
„Minek ezt is megmutatni?”
„Túlságosan kivetkőztél!”
„El kell az ilyet hallgatni!”
„Tavaszról írj! Nem kell ősz-tél!”
Pendülök csak, csodát hívva,
hogy páran a zenét hallják,
S összecsendül próza-líra,
Mert más is hangolja lantját.
Meddig rezgek? Meddig szólok?
Amíg be nem rozsdál húrom,
Míg szavakra lesz még jó ok,
S érdektelenségben bírom.
 
A képen olvasható szöveg forrása: http://ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/690-mig-van-szavam.html

A bejegyzés trackback címe:

https://eletreolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr2612912799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása